Vadgesztenye: a vénák doktora
A közönséges vadgesztenye, vagy egyszerűen vadgesztenye (Aesculus hippocastanum) a szappanfafélék (Sapindaceae)családjában a vadgesztenye vagy bokrétafa(Aesculus)nemzetség legismertebb faja, melyet fehér vadgesztenyeként is ismernek
A Balkán-félsziget (Albánia, Görögország) és Elő-Ázsia hegyvidékeiről terjedt el Európa szerte a különböző parkosítási, kertépítési divatok nyomán. Magyarországra a törökök hozták be.
Parkok, kertek, fasorok árnyékot adó, nagy termetű – kedvező körülmények között akár 30 – 35 méter magasra is megnövő -, dús lombú, tavasszal mutatósan virágzó, lombhullató díszfája Megfigyelték, hogy a vadgesztenyével etetett állatok gyorsabban kigyógyulnak a légúti fertőzésekből. Később már tudatosan adták a vadgesztenyét a légúti betegségekben szenvedő lovaknak. Ezért is hívják népi nyelven lógesztenyének.. 2, 3
A vadgesztenye hatóanyagai
A vadgesztenye hatóanyagokat tartalmazó része a mag vagy a szárított kéreg. A mag minimum 3 % triterpén szaponint tartalmaz eszcinben kifejezve, míg a kéreg esculoside (eszkulin)-tartalma minimum 2 %-os.
A vadgesztenye magja többé-kevésbé gömb vagy tojásdad alakú, a maghéja csillogó, barna színű. A mag köldöke egy nagy, fehér foltot formál. A két húsos, olajos és keményítőt tartalmazó sziklevél nagyon gyakran összenőtt.
A vadgesztenye pora sárgás-szürke. Mikroszkóp alatt amidon-magvakat, olajos cseppeket és pettyezett szklerenchima és parenchima sejteket tartalmaz.
A flavonoidokat és a szaponinokat tinktúrával TLC-vizsgálatnak vethetjük alá, de más, adagolásos vizsgálati módszert is alkalmazhatunk: kiőrlés után kolorimetriás, 1 valamint a teljes kivonat denzitometriás vizsgálatát. 2 Az eszcint TLC-vizsgálat esetén elfogadható pontossággal adagolhatjuk (a felső hibatűrési határ 2 %). 3
Hatásmechanizmusok
Gyulladáscsökkentõ és ödémacsökkentõ hatás.
A terápiás alkalmazások legtöbbje az antiödémás, antiexszudatív hatáson alapul. Az eszcin gyulladáscsökkentõ hatása azért érdekes, mert a legtöbb szaponin, irritáló, gyulladást fokozó hatású. Nagy kiterjedésû gyulladások, mint peritonitis, pleuritis esetén is hatásos.
Az eszcin a kapillárisok és venulák falát szigetelni tudja, így akadályozva meg a vérplazma kiáramlását a környezõ szövetekbe. Az erek falának permeábilitását is csökkenti. Az antiödémás hatást rutinnal összehasonlítva, az eszcint 600 esetben találták aktívabbnak.
Cerebralis területen vizsgálva az eszcint, hatásosnak bizonyult kísérletes agyi ödémákban, melyeket szén-monoxiddal hoztak létre.
Ödémaprotektív és vénatonizáló hatás.
A már kialakult ödémák megszüntetése mellett a prevenció sem elhanyagolható. A vénák falának megfelelõ erõsítésével elkerülhetõ az ödéma kialakulása. Az eszcin a vénák falát erõsíti és javítja az érfalak rugalmasságát. Humánklinikai modellvizsgálatokban mesterségesen a vénák pangását hozták létre a comb területén. 600 mg perorálisan adott eszcin hatására a lábszár kerületének növekedése nem volt olyan erõs, mint a terápia elõtt.
A vénák tónusának növekedésére alkalmazott lehetséges magyarázat lehet, hogy a vadgesztenye kivonata csökkenti a vénás betegségekben negnövekedett enzimek koncentrációját a vérben. Ezek az enzimek tönkreteszik az erek falában a mukopoliszacharid-réteget. Az eszcin képes arra, hogy gátolja az érfalat gyengítõ károsító enzimek mûködését. Ezáltal csökken a filtráció a kapilárisokból az extravaszkuláris tér felé, kevesebb perifériás ödéma keletkezik. A filtrációs kapacitás csökkenésével a fennálló ödémák is megszûnnek.
Kreysel és munkatársai szerint az eszcin csökkenti a lizoszomális enzimek aktivitását azzal, hogy stabilizálja a lizoszomák membránját. Így a károsító enzimek nem képesek hatásukat kifejteni.
Egyes kutatások szerint az eszcin a noradneralin vénatonizáló hatását növeli, míg az arteriákra nincs hatással
Görcsoldó hatás.
Acetilkolin által kiváltott bronchospazmusban hatásosnak mutatkozott az eszcin kivonata.
Az éjszakai lábikragörcs kellemetlen tünetei eszcinnel történõ kezelés hatására lényegesen enyhülnek.
Antioxidáns hatás.
In vivo és in vitro kísérletekben egyaránt az eszcin antioxidáns hatású. In vitro egy dózisfüggõ enzimatikus ill. nem enzimatikus lipoperoxidáció zajlik. In vivo az oxidatív stressz által szabaddá váló károsító oxigéngyökök hatását képes az eszcin
Antimikrobás hatás.
In vitro adatok állnak rendelkezésre, melyek az eszcin antivirális aktivitását mutatják influenzavíruson és gombaellenes hatását Trichoderma viride G fajnál
Klinikai vizsgálatokban a vadgesztenye-kivonat hatékonyan enyhítette a krónikus vénás betegség tüneteit
Különböző vizsgálatokban kimutatták a vadgesztenye-kivonat jótékony hatássait.
Randomizált, placebo-kontrollos, párhuzamos vizsgálatban krónikus vénás elégtelenségben szenvedő betegeket (n=240) kezeltek 3 hónapig kompressziós harisnyával, napi 2×50 mg vadgesztenye kivonattal, vagy placebóval. A vadgesztenye kivonat hasonló
mértékben csökkentette az ödémát
KVE-ben, mint a kompressziós harisnya. 6