Össszefoglalás
A Pycnogenol segítséget jelent a szénanátha és az asztma kezelésénél az alábbiak miatt:
- az immunreakciók kedvező befolyásolása
- kontrollos klnikai vizsgálatok asztmában
- kontrollos klnikai vizsgálatokkal igazolt hatékonyság a gyermekkori aztmában
- kontrollos klnikai vizsgálatban enyhítette az allergiás rhinitis szem- és orrtüneteit
Légzőszervi problémák: szénanátha és asztma
A légutak eldugulását és az asztma, illetve a szénanátha tüneteit szervezetünk immunrendszerének túlzott reakciója okozza ártalmatlan, a levegőben keringő anyagokkal szemben, melyeket „idegennek” és potenciálisan veszélyesnek tekint. A legtöbb esetben ilyen allergén anyagok a pollen, por, és állati szőr.
Amikor egy allergiás ember érintkezésbe lép egy allergén anyaggal, az immunrendszer egy része, a hízósejtek egy hormonszerű anyagot, hisztamint szabadítanak fel, amely ezen reakciónál azonnal kiváltja az allergia jellegzetes tüneteit ( tüsszögés, orrdugulás, viszketés, duzzanat, bőrpattanások). Ugyanazon a mechanizmusok dominálnak allergiás asztmában, amely légszomj epizódusait okozza. Az asztmás rohamokat azonban kémiai anyagok (pl. dohányfüst, kipufogógázok), gyógyszerek, hideg levegő, sőt fizikai megterhelés vagy lelki tényezők is okozhatják.
A Pycnogenol ® normalizálta az immunválaszt
Humán (emberekben végzett) vizsgálatokban a Pycnogenol különböző gyulladáscsökkentő hatásokat gyakorolt. (Grimm és mtsai, 2006). A Pycnogenol fogyasztása átlagban 15%-ban gátolta a gyulladás „főkapcsolójának” az NF-kB-nek az aktivitását. A legtöbb gyulladásos gén expresszióját az NF-kB irányítja, mint pl. a leukotriének, citokinek, adheziós molekulák esetén, melyek közül néhány fontos szerepet játszik az asztma kialakulásában. Az NF-kB részleges gátlása csökkenti az immunválasz kiváltása érzékenységének szintjét, ami segíthet megelőzni egy asztmás rohamot. Pycnogenol fogyasztás után önkéntesek immunsejtjei szignifikánsan kevesebb MMP-9 (mátrix metalloproteináz) enzimeket termeltek, amelyek fehérjék hasításán keresztül károsítják a kötőszövetet (Grimm és mtsai, 2006).
A Pycnogenol ® antihisztamin hatást gyakorolt
A Pycnogenol dózisfüggően gátolta a hisztamin felszabadítását a hízósejtekből (Sharma és mtsai, 2000), így segíthet megelőzni a szénanáthára jellemző azonnali immunreakciót. A fenti vizsgálatokban a Pycnogenol legalább ugyanolyan hatékonyan gátolta a hisztamin felszabadítását, mint a vényköteles hisztamin-gátló nátrium kromoglikát.
A Pycnogenol ® és az asztma kezelése
Kettős vak, placebo kontroll, keresztezett vizsgálatban a Pycnogenol hatását vizsgálták 22 asztmás, 18-50 éves betegnél, akiknél a betegség 1-16 éve állt fenn (Hosseini és mtsai, 2001). A betegek véletlenszerű besorolással Pycnogenolt (1 mg/font testsúly/nap, max. 200 mg/nap, 1 font = 454 gr) vagy placebót kaptak 4 hétig, utána a másik terápiában részesültek további 4 hétig. A betegek légzési funkcióját a FEV1 (Forced Expiration Volume = a kilégzés első másodpercére jutó forszírozott kilégzési térfogat) paraméterrel értékelték. Ehhez maximális levegővétel után kell a páciensnek a levegőt kifújnia a készülék fúvókával ellátott csövébe. A kilégzett térfogatot a tüdő teljes volumenéhez viszonyítják, így a FEV 1 a tüdő volumenének százaléka, melyet a beteg 1 másodperc alatt tud kilélegezni. Természetesen, ez a százalék alacsony asztmás betegeknél a beszűkült légzőutak és a súlyosbított légzés miatt.
A légzési funkció javítása mellett csökkent a tüdőben levő gyulladásos immunsejtek által az asztmás roham alatt felszabadított gyulladáskeltő anyagok, a leukotriének koncentrációja a vérben. A leukotriének a hörgőkhöz vonzzák és aktiválják az immunsejteket – ez okozza a hörgők szűkületét és a légutak eldugulását asztmában.
Négyhetes Pycnogenol fogyasztás után a FEV1 érték a kiindulási 59%-ról 71%-ra nőtt (a placebo-csoportban 63% lett).
Az asztmás tünetek súlyosságát 4-pontos skála segítségével értékelték (0- tünetmentes, 1-enyhe intermittens (váltakozó), 2 –közepes intermittens, 3 – súlyos perzisztáló (tartós). A tünetek pontszámértéke a vizsgálat elején 2.23, négyhetes placebo-kezelés után 2.79, négyhetes Pycnogenol fogyasztás után 1.75 volt.
A Pycnogenol szignifikánsan csökkentette a leukotriének koncentrációját a vérben, mind a kiindulási értékkel, mind a placebóval összehasonlítva ( a placebo nem befolyásolta jelentős mértékben a leukotriéneket).
A Pycnogenolt jól tolerálták, az egyetlen mellékhatás: hasi diszkkomfort érzés volt az első 3-4 napon. A betegek általában légzési képességük javítását tapasztalták a Pycnogenol csoportban.
A Pycnogenol hozzáadása az inhalációs szteroidhoz javította az allergiás asztma tüneteit, és csökkentette a szteroid szükséges dózisát
Az asztma kezelésének jelenlegi irányvonalai szerint az inhalációs kortikoszteroidok (ICS) elsődlegesen választandó terápia. Az alacsony és közepes dózisú ICS-k általában biztonságosnak tekinthetők, de bizonyos esetekben biztonsági problémákat okozhatnak, pl. hosszú időtartamú kezelésnél, különösen fiatal felnőttek és gyerekek esetén, valamint társbetegségek jelenlétében . Minden esetben az ICS legalacsonyabb hatásos dózisát kell alkalmazni, amellyel kontrollálhatók az asztma jelei és tünetei, emellett különböző lehetőségeket javasolnak a szteroidok szükségletének korlátozására.
Egy klinikai vizsgálatban a hathavi, napi 2×50 mg (9-, ill. 21-kor adott) Pycnogenol hatását értékelték enyhe-középsúlyos allergiás ( háziporatka) asztmában szenvedő, stabil, kontrollált, inhalációs szteroiddal (flutikazon-propionát) kezelt 25-45 éves betegekben. A szteroid szükséges napi dózisának függvényében a betegeket öt kategoriába sorolták (1. kategoria – napi 0 µg, 5. kategoria – napi max. 2 x 500 µg). A vizsgálat az alábbi kérdésekre próbált választ adni: a Pycnogenol hozzáadása a szteroid terápiához csökkenti-e a szteroid (vagy más rohamoldó és nem rohamoldó gyógyszerek) igényét, mennyire enyhíti a tüneteket, lehetővé teszi-e a költségek csökkentését és a kezelés egyszerűsítését.
A betegeket (n=76) kontroll- (ICS, n=37) vagy Pycnogenol- (ICS + Pycnogenol, n=39) csoportba sorolták. A vizsgálat végén a Pycnogenol-csoportban a betegek 55%-a és az ICS csoport betegeinek 6%-a került alacsonyabb (alacsonyabb ICS dózist igénylő) kategoriába. A Pycnogenol csoportban egyetlen egy betegnek sem romlott az állapota, ezzel szemben az ICS csoportban a betegek 18,8%-a magasabb kategoriába került állapotuk romlása miatt. A terápia abbahagyása kizárólag nem egészségügyi okok miatt történt. Egyik csoportban sem jelentettek súlyos mellékhatást, a Pycnogenol tolerálhatósága nagyon jó volt.
Az asztmakontroll szintjét a hathavi vizsgálat ideje alatt az előző év azonos időszakával összehasonlítva értékelték a két csoportban. A Pycnogenol-csoportban csökkent az éjszakai felébredések gyakorisága, a PEF <80% és az asztmás pontszám> 1 értékkel rendelkező napok száma, a salbutamol és egyéb asztma gyógyszerek alkalmazásának gyakorisága, valamint a háziorvosi és a szakorvosi vizitek gyakorisága. A fenti paraméterek mindegyike szignifikánsan javult a Pycnogenol-csoportban az ICS-csoporthoz képest (az utóbbi csoportban nem figyeltek meg számottevő változásokat).
A tüneteket ((száraz) köhögés, a mellkasi tünetek súlyossága, zihálás, nehézlégzés, a nappali tünetek) vizuál analóg skála segítségével értékelték. A Pycnogenol csoportban szignifikánsan javult az összes tünet, az ICS csoportban nem figyeltek meg javulást (P <0,05 az ICS-csoporottal összehasonlítva). A specifikus IgE titer értéke 15,2%-kal csökkent a Pycnogenol csoportban, és 13,4%-kal az ICS csoportban. Az IgG1 és IgG4 értéke változatlan maradt mindkét csoportban.
A vizsgálók következtetése szerint a Pycnogenol hozzáadása a szteroid (ICS) terápiához javította az allergiás asztmás betegek tüneteit, valamint csökkentette a szteroid szükséges dózisát (Belcaro és mtsai, 2011).
A Pycnogenol ® és a gyermekkori asztma kezelése
Az asztma a legtöbb esetben a gyermekkorban fejlődik ki, jellegzetesen 5 éves korig. Sokszor a gyerekekben szénanátha fejlődik ki, utána asztmává alakul. A gyermekkori asztma gyógyszeres kezelése a tünetek változékonysága, valamint a szervezet fejlődésének dinamikája miatt komoly kihívást jelent a kezelő orvosnak, a szülőknek és a gyereknek.
Egy kettősvak, placebo kontroll vizsgálatban 60 gyereket, akik enyhe-középsúlyos asztmában szenvedtek (életkoruk 6-18 év volt) kezeltek Pycnogenollal (1 mg/font testsúly/nap) vagy placebóval 3 hónapig. Minden beteg asztmás rohamainak enyhítésére inhalációs albuetrol alkalmaztak. 9 beteg kapott szájon át szedhető zafirlukast (Accolate) A kezelés előtti egyhavi bevezető időszakban megállapították a kiindulási értékeket. (Lau és mtsai, 2004).
A Pycnogenol csoportban fokozatosan javult a légzés meghatározó paramétere, a FEV1 a kiinduló értékhez képest, már az első hónap után szignifikáns volt az egyre növekvő különbség. A placebo-csoportban nem volt változás a háromhavi periódus alatt.
Az asztmás rohamok súlyosságát négypontos skála segítségével értékelték. A kiinduló 2.3-as pontszám a „némileg zavaró” (2) és „ a mindennapi aktivitásokat zavaró” (3) határérték között helyezkedett el. A vizsgálat végén a Pycnogenol csoportra majdnem tünetmentes állapot lett jellemző (0,2), ezzel szemben a placebo-csoportban a pontszám mindvégig 2 felett maradt.
A légzési funkció javulása a gyulladásos mediátorok, a leukotriének a vizeletben mért koncentrációjának a csökkenésével párosul. A leukotriének okozzák a gyulladást és a hörgők szűkületét. A Pycnogenol csoportban az egyre növekvő különbség már az első hónap után szignifikáns volt, ezzel szemben a placebo-csoportban a koncentráció változatlan maradt.
A vizsgálat legfontosab eredménye a súlyos asztmás rohamok gyakoriságának drasztikus csökkentése volt, ennnek következményeképpen egy-/két-/háromhavi Pycnogenol-fogyasztás után 8/12/18 gyerek esetén nem volt szükséges alkalmazni az inhalátort.
A vizsgálók következtetése szerint a Pycnogenol hatékony és biztonságos étrend-kiegészítő a gyermekkori enyhe-középsúlyos asztma kezelésében.
Az allergiaszezon előtt elkezdett Pycnogenol-terápia enyhítette a szénanátha (allergiás rhinitis) tüneteit
Dupla vak, placebo kontroll vizsgálat keretein belül a napi 2X50 mg Pycnogenol potenciálját tanulmányozták az allergiás rhinitis (nyír pollen) tüneteinek enyhítésében.
Kanadában (Ontario tartományban) 19 egyén (életkoruk 18-65 év volt), aki pozitív nyírfa allergia tesztel rendelkezett, elkezdte a Pycnogenol kezelést (2X50 mg naponta) a nyírfa pollen szezon kezdete előtt 3 héttel 2008-ban. A szem- és orrtünetek (égő, viszkető, váladékos vagy könnyező szemek, orrdugulás, orrfolyás, orrviszketés) javultak, de a különbség a placebóhoz képest nem volt szignifikáns – a feltételezések szerint a Pycnogenol hatása csak bizonyos idő eltelte után jelentkezik.
Ebből kiindulva, 2009-ben a nyírfa pollen szezon kezdete előtt 5-8 héttel kezdték el a Pycnogenol kezelést 39 egyénben, akikben sokkal erőteljesebben enyhültek a szem- és az orrtünetek (35%-kal, ill. 20,5%-kal) a placebóhoz képest. Az allergiaszezon alatt a nyírfa specikikus lgE antitest koncentráció 32%-kal nőtt a placebo-csoportban és mindössze 19%-kal a Pycnogenol csoportban.
Az ábrán látható az átlagos heti orrtünetek értékpontszáma a 2009-ben Pycnogenollal (zöld oszlopok), vagy placebóval (rózsaszín oszlopok) kezeltek esetén, valamint a különböző pollen-fajták koncentrációja a szezonban, kiemelten szerepel a nyírfa pollen – szezonja április közepétől május végéig tartott, ezen időszak alatt nőtt az orrtünetek értékpontszáma, amely magasabb volt a placebo-csoportban. Május közepétől a fű pollen is éreztette hatását.
A részletes elemzés kimutatta, hogy minél előbb kezdték el a Pycnogenol terápiát, annál erőteljesebb volt a tünetenyhítés – a legjobb eredményeket azon egyénekben érték el, akik a pollen szezon előtt 7-8 héttel kezdték el a terápiát. A résztvevők szükség esetén alkalmazhattak vény nélkül kapható antihisztamin gyógyszert, naplójukba rögzítették az alkalmazást és a dózist. Azon résztvevők közül, akik a pollen szezon előtt legalább 7 héttel kezdték el a terápiát, kevesebben igényeltek antihisztamin gyógyszert a Pycnogenol csoportban (12,5%), mint a placebo-csoportban (50%). A vizsgálatba bevontak korlátozott száma (39 fő) nem volt elegendő statisztikai elemzésre.
A vizsgálók következtetései szerint az allergiaszezon kezdete előtt legalább 5 héttel elkezdett Pycnogenol terápia enyhítette az allergiás rhinitis tüneteit. Az egyik vizsgálatvezető dr. Malkanthi Evans nyilatkozata szerint ” … Sok ember az allergiás rhinitis hagyományos kezelésének alternatíváit keresi. Számukra a Pycnogenol egy hatékony, természetes, mellékhatástól mentes megoldást jelenthet.”
Referenciák:
- Belcaro G és mtsai. Pycnogenol® improvements in asthma management.Panminerva Medica 2011 Sep; 53 (Suppl. 1): 57-64
- Grimm T és mtsai. Inhibition of NF-kB activation and MMP-9 secretion by plasma of human volunteers after ingestion of maritime pine bark extract (Pycnogenol®). J Inflamm 3: 1-15, 2006.
- Hosseini S és mtsai. Pycnogenol® in the management of asthma. Journal of Medicinal Food 4: 201-209, 2001.
- Lau BHS és mtsai. Pycnogenol® as an adjunct in the management of childhood asthma. J Asthma 41: 825-832, 2004.
- Rohdewald P. A review of the French maritime pine bark extract (Pycnogenol®), an herbal medication with a diverse pharmacology. Int J Clin Pharmacol Ther 40(4): 158-168, 2002.
- Sharma SCés mtsai. Pycnogenol® inhibits the release of histamine from mast cells. Phythother Res 17: 66-69, 2003.
- Wilson D, Evans M és mtsai. A Randomized, Double-Blind, Placebo-Controlled Exploratory Study to evaluate thepotential of Pycnogenol® for Improving Allergic Rhinitis Symptoms. Phytother Res;24(8): 1115-1119, 2010.