Miért fontos a D-vitamin?

A D vitaminról általánosságban kijelenthető, hogy hatásait tekintve nélkülözhetetlen minden ember részére. Több olyan tényező is feltárt , melyek kifejezetten a D-vitamin hiányállapotához vezethetnek.

Kétszáznál több gén működését befolyásolja.1 Hiánya ismert kockázati tényezője az angolkórnak, növeli az érzékenységet az autoimmun betegségekre, a cukorbetegség kockázatát,a daganatos betegségek esélyét (különösen az emlő- és a vastagbélrák szempontjából rizikótényező).2

A D-vitamin kiemelten fontos influenza szezonban is, mivel a C-vitaminnal ellentétben, a D-vitamin igazoltan segít a fertőzések megelőzésében.3

Mi is a D-vitamin?

Aktív D-vitamin kepzodes

A D-vitamin nem is vitamin, hanem egy hormon előanyaga (prohormon), amelyből a szervezetben több lépésben aktiválódik egy létfontosságú hormon. Az aktiválódásban fontos szerepet játszik a magnézium.

A kifejezés két molekulára és származékaira vonatkozik: az egyik a növényi eredetű ergokalciferol (D2-vitamin), a másik a kolekalciferol (D3-vitamin). A kolekalciferol az erősebb hatású. Az ergokalciferol biológiai hatékonysága mindössze 25-30% a kolekalciferolhoz képest.A diétával vagy az étrend- kiegészítőkkel bevitt kolekalciferol nem gátolja a bőrben lezajló D3-vitamin szintézist.

Ezen prohormonok a táplálékkal vagy a táplálék kiegészítéseként is bevihetőek, de a D3-vitamin elsődlegesen a bőrben keletkezik a napfényben lévő UV-B sugárzás hatására koleszterin jelenlétében. Ez előbb a májban lesz 25-hidroxi-D-vitamin, majd a vesében alakul biológiailag aktív anyaggá, 1,25-dihidroxi-D-vitaminná (kalcitriol, aktív D3-vitamin). 4,5

Magnézium és a D-vitamin

A bőr D3-vitamin-képző kapacitása nagy, de bizonyos fénymennyiség felett már nem nő tovább. A napsugárzás hatására keletkező D3-vitamin mennyisége idős korra egyre jobban csökken. A légköri szennyeződések elnyelik az ultraibolya sugarakat, így kevesebb D-vitamin tud keletkezni a bőrben. A szervezetbe kerülő nehézfémek (például ólom, kadmium) növelik a D-vitamin szükségletét.4

Legfőbb igazolt D-vitamin hatások

  • hozzájárul a kalcium és a foszfor normál felszívódásához/hasznosulásához
  • hozzájárul a vér normál kalciumszintjének fenntartásához
  • szerepet játszik a sejtosztódásban
  • hozzájárul az egészséges csontozat fenntartásához
  • hozzájárul a normál fogazat fenntartásában
  • hozzájárul az egészséges izomfunkció fenntartásához
  • hozzájárul az immunrendszer normál működéséhez 6,7

Mennyi D-vitamint kapunk? Mekkora a D-vitamin-hiány?

A tél végére a 18 év feletti magyarok 91 százaléka D-vitaminhiányos, az emberek felének ráadásul nem hogy az ideális, még a minimális szintet sem éri el a D-vitamin ellátottsága. Az a 9 százalék, akiknek a D-vitamin-ellátottsága a normál tartományban van, többségében csontritkulással kezelt betegek, akik betegségük miatt kénytelenek kiemelten figyelni a D-vitamin-szintjükre.9 

A magyar konyha D-vitaminban szegény. A II. magyar D-vitamin konszenzus szerint a D-vitamin fő forrása a napsugárzás UVB-spektruma, ősztől-tavaszig pedig a táplálékkiegészítők. Azaz a D-vitamin-pótlás nem dietetikai kérdés – a hagyományos magyar konyhával körülbelül napi 80 NE (2 μg) D-vitamint fogyaszthatunk (ez a javalsolt D-vitamin vevitel 2%-át sem éri el).8 

D-vitamin ellátottság szempontjából rizikótényezőt jelentenek a koraszülöttek, az idősek, a vese és a májbetegségben szenvedők, az antiepileptikus és a szteroid terápiában részesülők. Számukra egyedi adagolás javasolt, szükségessé válhat a D-vitamin szint ellenőrzése is.4, 8 

A D-vitamin különösen fontos a gyerekeknek

a gyerekek a szükséges D-vitamin mennyiség 2%-át kapják

Ma a gyerekek is a szükséges napi D-vitamin mennyiség alig 2%-ához jutnak hozzá. Normál táplálékkal a kisgyermekeknek szükséges D-vitamin mennyiség télen nem pótolható. A gyermekeknél a pótlás azért is különösen fontos, mert a D-vitamin az egészséges sejtfejlődéshez is elengedhetetlen.10

Hatalmas előnyökhöz juthatunk kis erőfeszítéssel

A kalcium-anyagcsere szempontjából a kívánatos D3-vitaminszint tartományának alsó határa 75 nmol/l. A D3-vitaminszint 37,5-50 nmol/l-ről 75-100 nmol/l-re történő növelése látványos csökkentést eredményezne a legelterjedtebb és a legnehezebben kezelhető betegségek előfordulásában, valamint az összhalálozásba. 8, 11

A D-vitaminszint növelése és a népbetegságek gyakorisága

D-vitamin hiánnyal összefüggő betegségek és állapotok

D-vitamin hiány akkor alakul ki, amikor mind a napfénynek kitettség, mind a táplálékbevitel nem elégséges. Magyarországon tavasztól őszig naponta 15-30 perces, a testfelület 30-40%-át érintő ,10–15 óra közötti direkt napsugárzás valószínűleg tudja biztosítani a megfelelő D3-vitamin-képzést.

D-vitaminhiany

A késő ősztől kora tavaszig terjedő időszakban a napsugárzás nem elegendő a szükséges mennyiségű D3-vitamin termeléséhez.

Állandóan zárt helyen tartózkodó felnőttek, vagy azok, akik a szabadban a testüket teljesen elfedik, ki vannak téve D-vitamin hiánynak, illetve az abból eredő következményeknek. Az üveg nem ereszti át az UV-fényt, így az azon keresztül érkező fény nem termel a bőrben D-vitamint. Alkalmatlan a D-vitamin pótlására a szolárium, mivel ott nagyrészt UV-A sugárzást alkalmaznak.

Az erősen pigmentált bőrűeknek több napsugárzásra, akár 5-10-szeres mennyiségre van szüksége ugyanannyi D3-vitamin képzéséhez.

Szigorú vegetarianizmus (a növényekben kevés a D-vitamin) és alkohol túlfogyasztás is kedvezőtlenül befolyásolja a D-vitamin szintet.

A D3-vitamin-képzés az életkorral jelentősen csökken, ami részben magyarázza az idősekben mért gyakori hiányt. Esetükben az okok halmozódhatnak: a nem kiegyensúlyozott táplálkozás mellett magas a napfénytől tartózkodók aránya, a csökkent felszívódási képesség együtt jár vese és májproblémák gyakoribb előfordulásával, ami a vitamin aktiválódását is mérsékli. 12

D-vitamin források

D-vitaminban gazdag élelmiszerek

A D-vitamin elsődleges forrása a napfény, másodlagos forrása a táplálék. Csak kevés táplálék tartalmaz természetes összetevőként D-vitamint.A gabonafélék, hüvelyesek és őrleményeik, kenyerek, péksütemények, zöldségek, gyümölcsök nem tekinthetők D-vitamin forrásnak

A D-vit. (kalciferol formában) jellemző mennyisége 100 g élelmiszerben ( 1 μg = 40 NE)

  • Tőkehal-máj olaj, olajos halak: 0,5-10 μg
  • Máj, húsok: 1-4 μg
  • Vaj: 0,5-7,5 μg
  • Tojás sárgája: 1 μg
  • Száraztésztákban: 0-0,4 μg
  • Tej: 0,05-0,3 μg 13

D-vitamin túladagolás

Napfénynek való túlzott kitettség nem okoz D-vitamin mérgezést, mert a szervezet számára fölösleges D3-vitamin mennyiség közömbös anyaggá alakul. Napozás során napi 10-20 ezer NE képződik, még soha nem fordult elő D vitamin túladagolás, így a napi 10-20 000 NE bevitel a fiziológiai határt jelenti csupán. A D vitamin túladagolás egy rendkívül ritka állapot.

Mivel zsírban oldódó vitamin, a felesleg elraktározódik. Túladagolása azt eredményezi, hogy megemelkedik a vér kalcium-szintje (hiperkalcémia), emiatt túl sok kalcium épül be a csontokba, az érfalakba, a tüdőbe, a szívbe, a vesékbe; ez növeli az érelmeszesedés kockázatát, vagy növekedési zavarokat okozhat. A túladagolási tünetek akkor jelentkeznek, ha a vérszint meghaladja a 100 ng/ml-t. Ilyen magas vérszint elérésére hónapokon át kell szedni napi 10 000 NE-t. 14

A D-vitaminszint mérése

A vérplazmából mérhető a D-vitamin (a 25-hidroxi-D-vitamin forma) koncentrációja (normál szintje a vérben 27,5 nml/l ). Az érték évszakos változást mutat – nyáron nagyobb, télen kisebb, a napfény mennyiségével arányosan.

D-vitamint nagyobb mennyiségben tartalmazó táplálék felvételét követően a 25-hidroxi-D-vitamin szintje a plazmában megemelkedik, míg az aktív metabolitjának az 1,25 dihidroxi-D-vitaminnak a koncentrációja nem változik vagy csökken

Kölcsönhatások más anyagokkal, gyógyszerekkel

A szervezetbe kerülő nehézfémek (pl. ólom, admium) valamint egyes gyógyszerek (pl. koleszterinszint csökkentők, kortikoszteroidok) növelik a D-vitamin szükségletet. 13

Referenciák

  1. Ramagopalan SV és mtsai. A ChIP-seq-defined genome-wide map of vitamin D receptor binding: Associations with disease and evolution. Genome Research, 2010; DOI: 10.1101/gr.107920.110
  2. Theodoratou E és mtsai.Vitamin D and multiple health outcomes: umbrella review of systematic reviews and meta-analyses of observational studies and randomised trials.BMJ 2014; 348 doi: http://dx.doi.org/10.1136/bmj.g2035
  3. Urashima M és mtsai. Randomized trial of vitamin D supplementation to prevent seasonal influenza A in schoolchildren. Am J Clin Nutr. 2010 May;91(5):1255-60
  4. Institute of Medicine (US) Committee to Review Dietary Reference Intakes for Vitamin D and Calcium; Ross AC, Taylor CL, Yaktine AL, et al., editors. Washington (DC): National Academies Press (US); 2011.
  5. Rude RK & Shils ME. Magnesium. In Modern Nutrition in Health and Disease (eds M.E. Shills et al.) 223-247 (2006)
  6. EFSA Journal 2010; 8(2):1468
  7. EFSA Journal 2009; 7(9):1227
  8. Takács I. és mtsai. Hazai konszenzus a D-vitamin szerepéről a betegségek megelőzésében és kezelésében. Orvosi Hetilap 2012 153. Évf.. Szupplementum 5–26.
  9. http://index.hu/tudomany/2013/09/22/tizbol_kilenc_magyar_d-vitamin_hianyos/
  10. Magyar Gyermekorvosok Társasága és a NutriComp Bt. Kisgyermek tápanyagbeviteli országos, reprezentatív kutatása 2010.
  11. Grant, W. B., Cross, H. S., Garland, C. F., et al.: Estimated benefit of increased vitamin D status in reducing the economic burden of disease in western Europe. Prog. Biophys. Mol. Biol., 2009, 99, 104–113
  12. Holick MF, Chen TC. Vitamin D deficiency: a worldwide problem with health consequences. Am J Clin Nutr April 2008 vol. 87 no. 4 1080S-1086S
  13. Nair R, Maseeh A. Vitamin D: The “sunshine” vitamin. J Pharmacol Pharmacother. 2012 Apr-Jun; 3(2): 118–126.
  14. Szendi G. Új vitamin forradalom. Jaffa kiadó, 2013