Összefoglallás: A Pycnogenol alkalmazásának létjogosultsága visszérbetegségben
- a törékeny véna- és hajszálérfal erősítése, a lábszár, láb duzzanatok gyors és hatékony csökkentése
- a magasabb kezdő („támadó”) dózis különösen hasznos a duzzanatok érezhető csökkentéséhez, amely biztosíthatja a fogyasztó együttműködését
- hatékonyság a vénás elégtelenség jellegzetesen szubjektív tünetei enyhítésére (fájdalom, görcs, nehéz láb)
- védelem a trombózis utáni időszakban (a meleg nyári napokon is)
- gyulladásos anyagok gátlásán keresztül lehetővé teszi a törékeny erek funkcióinak visszaállítását
- csökkenti a vérlemezke összetapadást a vérzési idő növelése nélkül, ezzel segíthet szövődmények (mélyvénás trombózis) megelőzésében
- természetes anyag, ritka esetben jelentettek enyhe gyomor, bél panaszokat, melyek megelőzhetők, ha a Flavogardot étkezés alatt vagy után vesszük be.
Visszér problémák és a Pycnogenol
Testünkben a vér az artériákban és a vénákban kering. Az artériák szállítják az oxigénnel teli friss vért a test különböző részeibe, míg a vénák (visszerek) szállítják az elhasznált és bomlástermékekkel teli vért vissza a szívbe.
Az egészséges vénáknak rugalmas a faluk, a lábszárizomzat pumpáló hatása és a vénákban mindenhol megtalálható billentyűk segítségével tudnak megbirkózni e feladattal
Különféle tényezők hatására azonban idővel kitágulnak a vénák, a billentyűk már nem zárnak tökéletesen, és a pangó vér sejtes elemei, valamint a plazma elkezd az erek falán át a környező szövetekbe szivárogni. Ekkor alakul ki a nehéz, duzzadt láb érzése. A láb szövet közötti állományában felhalmozódnak a bomlástermékek, a bőr vérellátása romlik, és előbb-utóbb egy kisebb sérülés is elég lehet ahhoz, hogy kialakuljon a nehezen gyógyuló, fájdalmas lábszárfekély.
A varikózus vénafal struktúrájában különbözik a normális vénafal felépítésétől. Felépítésében csökkent a kollagén tartalom, amely a szövet védelmét biztosítja a mechanikai behatásokkal szemben. A csökkent kollagén tartalom összefügg a fokozott lebontó enzim aktivitással és a szabadgyök reakciókkal. Bizonyos flavonoid készítmények képesek korrigálni ezt a zavart.
A Pycnogenol farmakológiai hatásai
Csökkenti a hajszálérfalak átjárhatóságát
Gátolja a gyulladásos mediátorok aktivitását
Csökkenti a vérlemezke-összetapadást
Klinikai vizsgálatok a Pycnogenollal visszérbetegségben
A Pycnogenol hatékonyságát vénás elégtelenségben 8 kettős-vak vizsgálatban mutatták ki kb. 600 betegnél placebóval, vagy referencia (a leggyakrabban alkalmazott) készítménnyel összehasonlítva
A négynapos fogyasztás csökkentette a lábduzzanatot
Kettős-vak, placebo kontroll vizsgálatban a Pycnogenol a hajszálerekre gyakorolt hatását vizsgálták 27 betegnél, akiket napi 180 mg Pycnogenollal vagy placebóval kezeltek 4 napig. A lábvolumen növelését mérték vízkiszorításos módszerrel fekvő, ill. ülő (2 óra) helyzetben. Az utóbbinál a gravitációs erő miatt folyadék szivárog át a hajszálérfalon a közeli lábszövetekbe. A négynapos Pycnogenol kezelés szignifikáns mértékben csökkentette a lábvolumen-növekedést ülő helyzetben. A placebo csoportban nem figyeltek meg ilyen hatást ( Schmidtke & Schoop, 1984).
A kéthavi fogyasztás csökkentette a vénás elégtelenség szubjektív tüneteit
Egy másik kettős-vak, placebo kontroll vizsgálatban a vénás elégtelenség szubjektív tüneteit (nehéz láb, duzzanat, fájdalom) vizsgálták kérdőív segítségével 40 betegnél, akik napi 3 X 100 mg Pycnogenolt vagy placebo-t szedtek két hónapig. A tüneti pontszámértékeket a vizsgálat kezdetén, valamint az első és a második hónap végén állapították meg. Már az első hónap végén a betegek jelentős része tünetmentes lett a Pycnogenol csoportban.
Kéthavi kezelés után a betegek többsége fájdalom- és duzzanatmentes lett kitűnő mellékhatás profil mellett. A placebo-kezelés gyakorlatilag nem befolyásolta a tüneteket. (Arcangelli, 2000)
A négyhetes fogyasztás hatékonyabban enyhítette a tüneteket, mint a vadgesztenye-kivonat
A Pycnogenol hatékonyságát a krónikus vénás elégtelenségben egy gyakran alkalmazott vény nélküli gyógyszerével, a vadgesztenye-kivonatéval (Venostasin) hasonlították össze kettős-vak, placebo kontroll vizsgálatban 40 betegben. A lábduzzanatra gyakorolt hatást egy objektív paraméter, a láb körfogat mérésével állapították meg két-, ill. négyhetes kezelés után.
Mindkét készítmény esetén magas dózist alkalmaztak (360 mg Pycnogenol, ill. 600 mg vadgesztenye-kivonatot naponta) négy hétig.A Pycnogenol csoportban szignifikáns különbséget mértek a 2. hét végén a kiinduló értékkel szemben, valamint a 4. hét végén a 2. hét végén mért eredménnyel szemben. A Venostasin kis, nem szignifikáns mértékben javította a duzzanatokat. Az objektív mérések mellett kérdőív segítségével megállapították a szubjektív tünetek (fájdalom, izomgörcs, éjjeli duzzanatok, nehéz láb, bőrpír) pontszámértékét. A négyhetes Pycnogenol fogyasztás szignifikánsan javította az összes tünetet a kiinduló értékekkel szemben, valamint a fájdalom, görcs, éjjeli duzzanatok tüneteteket a vadgesztenye-kivonattal szemben. A kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a Pycnogenol hatékonyabb a vadgesztenye-kivonatnál a krónikus vénás elégtelenség tünetei enyhítésében. (Koch és mtsai, 2001)
A nyolchetes Pycnogenol-fogyasztás hatékonyabbnak bizonyult, mint a standard gyógszerként alkalmazott dioszmin-heszperidin kombináció
PYC= Pycnogenol, D+H = dioszmin+heszperidin, RF= resting flux= nyugalmi bőrvéráramlás, RAS=rate of ankle swelling=bokaduzzanat mértéke, ASLS= analogue scale line score=tüneti pontszámérték, PO2 = oxigén koncentráció, pCO2=széndioxid koncentráció
Olasz kutatók (L’Aquila Egyetem) a nyolc héten át szedett, napi 150 mg vagy 300 mg Pycnogenol, illetve a napi 1000 mg diozmin-heszperidin (Detralex) a vénás elégtelenség tüneteire gyakorolt hatását hasonlították össze 86 súlyos krónikus vénás elégtelenségben, vénás hipertóniában, és boka duzzanatban szenvedő betegen. A bokaduzzanat mérésén kívül a betegek pontszámérték segítségével állapították meg a tünetek (vizenyő, fájdalom, nyugtalan láb, bőrelváltozások/bőrpír) súlyosságát.
Már négy hét után szignifikáns javulást alapítottak meg a Pycnogenol csoport tagjainak többségénél, valamint mindössze 6 diozmin-heszperidint szedő betegnél.
Nyolchetes kezelés után a bokaduzzanatok 35%-kal csökkentek a Pycnogenol csoportokban és 19%-kal a diozmin-heszperidin csoportban. A tünet összpont érték (fájdalom, nyugtalan láb, fáradt láb, bőrelváltozások) 64%-kal csökkent a Pycnogenol csoportoknál – a diozmin-heszperidin csoportban mért százalékos csökkentés ennek a fele volt (- 32%).
Ezenkívül, a Pycnogenol szignifikáns mértékben növelte a lábbőr oxigén-koncentrációját, és csökkentette a széndioxid koncentrációját, így javította a láb véráramlását. A diozmin-heszperidin nem befolyásolta jelentős mértékben a szöveti oxigenizációt, nem javította a vérkeringést a lábban.
A magasabb Pycnogenol dózis (300 mg) nem hozott szignifikánsabban jobb hatást, mint az alacsonyabb dózis (150 mg), kivéve a tünet összpontszám értéket.
A vizsgálati eredmények alapján a Pycnogenol hatékonysága a krónikus vénás elégtelenségben a vizsgált paraméterek tekintetében szignifikánsan jobb volt a standard terápiaként alkalmazott gyógyszerével összehasonlítva. (Cesarone és mtsai, 2006)
A Pycnogenol legalább olyan hatékony volt, mint a kompressziós harisnya, és nagy mértékben javította a betegek együttműködését
A kompressziós harisnya csoportban két beteg esetén új MVT alakult ki a 3.-6. hónap között. A két Pycnogenol csoportban nem keletkezett új MVT. Az ödéma pontszámérték fokozatosan csökkent mindhárom csoporban az egyéves periódus alatt. A Pycnogenol szignifikánsan jobban enyhítette az ödéma tüneteit a kompressziós harisnyával összehasonlítva a 6. hónap után (P<0.05). A kombinált kezelés hatékonyabban csökkentette a tüneteket, mint a Pycnogenol és kompressziós harisnya külön-külön (P<0,05).
| ... | Kompr. harisnya | Pycnogenol | Kombinált |
|---|---|---|---|
|
Kiinduló érték |
7,80 |
7,77 |
7,89 |
|
3 hónap |
6,60 |
4,58 |
4,20 |
|
6 hónap |
5,90 |
4,10* |
3,30*# |
|
12 hónap |
5,80* |
4,40*# |
3,10*# |
* P<0.05 a kiinduló értékhez képest, # P<0.05 a kompressziós harisnya csoporthoz képest
A lábtérfogat és a bokakerület nagyobb mértékben csökkent a kombinált csoportban, mint a kompressziós harisnya csoportban hat havi kezelés után. Az ambuláns vénás vérnyomás fokozatosan csökkent mindhárom csoportban az alapértékhez képest a 12 havi kezelés során, nem volt szignifikáns különbség a csoportok között. A megnövekedett O2-koncentráció és a csökkent CO2-koncentráció következtében javult a láb mikrokeringése. A megfigyelési időszak alatt nem fejlődött ki lábfekély.
A vizsgálók következtetései alapján a Pycnogenol jelentős védelmet biztosíthat hosszú távon a vénás trombózis utáni időszakban. Ezen a területen a Pycnogenol legalább olyan hatékony, mint a kompressziós harisnya, a kettő kombinációja hatékonyabb, mint a komponensek külön-külön. Fontos szempont a betegek együttműködése, amely jelentősen nagyobb volt a Pycnogenol csoportban, amelyben két beteg hagyta abba a terápiát nem egészségügyi okoból. A kompressziós harisnya csoportban 18 beteg hagyta abba a kezelést azért, mert a harisnya viselése nem praktikus a meleg (> 25 ° C) napokon.
A kompressziós harisnya alternatívájaként vagy kiegészítéseként alkalmazható gyógykészítmények száma nagyon korlátozott, a velük szerzett bizonyítékok nem következetesek. Az invazív terápiák (műtét, szkleroterápia) általában a MVT után 2-3 évvel kerülnek alkalmazásra, míg a MVT utáni első év nagyon fontos az ismétlődő trombózis, valamint a MVT szövődményei megelőzése szempontjából.
Jelen tanulmányban a Pycnogenol szignifikáns hatást gyakorolt a PTSz kezelésére hat hónap után, a kezelés különösen hatékonyan enyhítette az ödémát, a krónikus vénás elégtelenség legfontosabb tünetét. Az MVT utáni korai kezelési program, amely tartalmazza a rizikótényezők ellenőrzését, a kompressziós harisnya viselését, és a Pycnogenolt, mint ödéma-csökkentő terápiát hatásosnak bizonyult a PTSz leggyakoribb szövődményeinek megelőzésére. A kompressziós harisnya alkalmazását nehezító tényezők (nem praktikus a viselése a meleg napokon) nem érvényesek a Pycnogenolra. (Errichi és mtsai, 2011)
Referenciák:
- Arcangeli P. Pycnogenol in chronic venous insufficiency. Fitoterapia 71: 236-244, 2000.
- Belcaro G, Cesarone MR, Errichi BM, et al. Venous ulcers: microcirculatory improvement and faster healing with local use of Pycnogenol. Angiology. 2005 Nov-Dec;56(6):699-705.
- Cesarone M és mtsai: Improvement of signs and symptoms of chronic venous insufficiency and microangiopathy with Pycnogenol: a prospective, controlled study. Phytomedicine 2010 Sep;17(11):835-9.
- Cesarone M és mtsai: Comparison of Pycnogenol® and Daflon® in Treating Chronic Venous Insufficiency: A Prospective, Controlled Study. Clin Appl Thrombosis/Hemostasis 12(2):205–212, 2006
- Cesarone MR, Belcaro G, Rohdewald P, et al. Prevention of edema in long flights with Pycnogenol®. Clin Appl Thromb Hemos . 2005;11(3):289-294.
- Errichi B és mtsai. Prevention of post thrombotic syndrome with Pycnogenol® in a twelve month study. Panminerva Medica 2011 Sep; 53 (Suppl. 1): 21-27
- Gulati OP. Pycnogenol in venous disorders: A review. Eur Bull Drug Res 7(2): 8-13, 1999.
- Koch R. Comparative study of Venostasin and Pycnogenol in chronic venous insufficiency. Phytother Res 2002;16 Suppl 1:S1-S5.
- Petrassi C, Mastromarino A, Spartera C. PYCNOGENOL in chronic venous insufficiency. Phytomedicine 2000;7(5):383-388.
- Vinciguerra G és mtsai: Cramps and muscular pain: prevention with pycnogenol in normal subjects, venous patients, athletes, claudicants and in diabetic microangiopathy. Angiology 2006 May-Jun;57(3):331-339.