A Pycnogenol és a szív-érrendszer egészsége
A koszorúér-betegség Magyarországon is a vezető halálokok közé tartózik. Független rizikótényezői a megnövekedett össz- és LDL-koleszterin, a magas vérnyomás (hipertónia), és a vérlemezkék fokozott reakcióképessége (ragadossága). Életmódbeli változásokkal, elsősorban több mozgással és megfelelő táplálkozással ezek jelentősen befolyásolhatók. Klinikai vizsgálatok erdményei kimutatták, hogy a Pycnogenol kedvező hatásokat gyakorol egyszerre mind a három főbb szív-érrendszeri rizikótényezőre.
A Pycnogenol visszaállította az egészséges endothel-funkciót
A legtöbb szív-érbetegség mögött a legfontosabb ingerület közvetítõ anyag, a nitrogén-oxid (NO) elégtelen termelése áll. A nitrogén-monoxidot az élõ szervezet különbözõ típusú sejtjei szintetizálják (ezek közül kiemelkedően fontosak az érlaphám, az endothelium sejtjei). A nitrogén-oxid a képzõdés helyérõl gyorsan a szomszédos sejtekhez áramlik, és ezzel számos élettani funkciót befolyásol.
Az ér simaizom receptoraira gyakorolt hatására az erek simaizomzata elernyed, az erek kitágulnak, javul a véráramlás, csökken a vérnyomás. A vérlemezkékkel való speciális kölcsönhatása következtében csökkenti a vérlemezkék aktivitását és a “tapadhatóságukat”, így csökken az erekben a vérrögök képzõdése.
A nitrogén-oxid termelődése az endotheliumban csökken magas vérnyomás (hypetonia), érelmeszesedés (atherosclerosis), cukorbetegség (diabétesz) esetén, valamint az életkorral. Az elégtelen nitrogén-oxid termelődés érszűkületekhez vezet, melyek lassítják a véráramlást és fokozzák a vérrögképződés rizikóját.
A Pycnogenol jelenlétében a nitrogén-oxidot termelő enzim, a nitrogén-oxid szintáz hatékonyabban termeli a nitrogén-oxidot az L-arginin aminosavból az endotheliumban (Fitzpatrick és mtsai, 1998), ami számos kedvező hatást eredményez a szív-érrendszerben (Watson, 2003).
A Pycnogenol javította a koszorúérbetegek endothel funkcióját
Az első klinikai bizonyíték arról, hogy a Pycnogenol javíthatja a koszorúérbetegek endothel funkcióját
Egy randomizált, kettős-vak, placebo-kontrollált, keresztezett vizsgálatban 23 (stabil) koszorúérbeteg kapott Pycnogenolt (200 mg / nap) vagy placebót 8 hétig (a standard gyógyszeres terápia mellé), utána a másik készítményt további 8 hétig a Zürichi Egyetemi Klinikán(Svájc). A két kezelési időszak között 2 hetes kimosási periódus szerepelt. A betegek kiinduló értékei: életkor 49-73 év (átlagéletkor: 63 év) , testtömeg index (BMI) 27,3 volt, bal kamrai ejekciós frakció: 62% volt. A vizsgálat előtt legalább 1 hónapig kaptak standard gyógyszeres terápiát, amely változatlan maradt a vizsgálat alatt.
A vizsgálat kezdetén és a két kezelési ciklus végén értékelték az endothel funkciót (amelyet nagy felbontású ultrahanggal az artéria brachialisban mért áramlás mediálta dilatáció (flow -mediated dilattation, FMD) értékével fejeztek ki), az oxidatív stressz és a gyulladás biomarkereit, a vérlemezke összecsapzódást, és a 24 órás vérnyomást.
A brachialis FMD csökkenése növeli a szív-érrendszeri események előfordulásának kockázatát. Ezért az endothel funkció megőrzése vagy helyreállítása fontos terápiás célkitűzés az atherosclerosis (érelmeszesedés), valamint szövődményei (pl. szívinfarktus, szélütés) megelőzése céljából.
A Pycnogenol terápia szignifikáns mértékben javította az FMD-t 5,3-ról 7,0-ra (P<0.0001), a placebo csoportban az FMD nem változott szignifikánsan (5,4-ról 4,7-re csökkent, P = 0,051). A terápiás csoportok közötti különbség szignifikáns volt ( P<0.0001). Az oxidatív stressz paramétere, a 15-F2- izoprosztán szignifikánsan csökkent a Pycnogenol csoportban (0,71-ről 0,66-ra), és nem változott a placebo csoportban (a különbség átlagértéke 0,06 pg / mL volt, P = 0,012).
A fenti vizsgálatban először kaptunk bizonyítékot arról, hogy a Pycnogenol javíthatja a koszorúérbetegek endothel funkcióját az oxidatív stressz csökkentésén keresztül. (Enseleit és mtsai, 2012)
A Pycnogenol ® javította a véráramlást
A négyhetes, napi 60 mg-os Pycnogenol fogyasztás szignifikáns mértékben tágította a kézujjköröm tövénél található hajszálereket (kapillárisokat) és javította a kis- és hajszálerek vérkeringését (Kohama, 2004). A Pycnogenol fogyasztás abbahagyása után a kedvező hatások még 4 hétig voltak megfigyelhetők. A Pycnogenol tabletta szétrágása esetén a fokozott véráramlás már 15 perc elteltével volt kimutatható a fogyasztók 78%-ánál.
A Pycnogenol hatását az endotheliumhoz kapcsolodó értágításra és véráramlásra vizsgálták 16 fiatal egészséges önkéntesnél egy kettős-vak, placebo kontroll vizsgálatban (Nishioka és mtsai, 2007). Az endothelium mediálta értágítást növekvő mennyiségű acetilkolin-infúzióval provokálták (az acetilkolin egy ingerületközvetítő, amely serkeni az értágító nitrogén-oxid fokozott termelődését). A felső kar vérátáramlását pletizmográffal mérték. Kéthetes Pycnogenol fogyasztás után az értágítás a véráramlás 46%-os növelését eredményezte a kiinduló értékhez képest, amely szignifikánsan jobb volt a hatástalan placebónál. Amikor az önkéntesek nitrogén-oxid szintáz gátlók kaptak (NG-monometil-L-arginin), a Pycnogenol hatása megszűnt, ami bizonyítja a Pycnogenol sekentő hatását a NO-szintázon keresztül a fokozott nitrogén-oxid termelődéshez.
A Pycnogenol csökkentette a vérnyomást
A Pycnogenol fokozza a nitrogén-oxid (NO) termelését, amely beindítja azt a biokémiai eseménysort, amelynek eredményeképpen az erek kitágulnak, s ezáltal a vérnyomás csökken.
A Pycnogenol nyolc hetes alkalmazása gyógyszerekkel nem kezelt enyhe hipertoniásoknál szignifikáns mértékben csökkentette a szisztolés vérmyomást a placebóhoz képest egy kettős-vak, placebo kontrollos, keresztezett vizsgálatban. A diasztolés vérnyomás is csökkent (Hossseini és mtsai, 2001)
A Pycnogenol a vérnyomáscsökentő gyógyszerek dózisára gyakorolt hatását vizsgálták napi 20 mg nifedipinnel kezelt hipertoniás betegeknél – az egyik csoport Pycnogenolt, a másik placebót kapott a gyógyszer mellé. Kéthetente igazították az egyéni nifedipin dózist ahhoz, hogy a vérnyomás ne haladja a 130 Hgmm célértéket. A Pycnogenol fogyasztók majdnem 60%-ánál a vényköteles gyógyszer fele is elegendő volt a vérnyomás szabályozásához (Liu és mtsai, 2004) . Ezenkívül, a Pycnogenol szignifikáns mértékben javította a károsodott endothel funkciót: csökkentette az érszűkítő endotelin-1, és növelte az értágító nitogén-oxid és prosztaciklin szintet.
A Pycnogenol ® normalizálta a vérlemezkék aktivitását
Amíg a magas vérnyomás betegség, az érelmeszesedés (atherosclerosis) és a cukorbetegség (diabétesz) hozzájárul az érfalak fokozatos károsodásához, a trombózis és a szívinfarktus akut problémáit a vérlemezkék összatapadása eredményezi. Az érfal károsodás egyik velejárója a csökkent nitrogén-oxid termelés. A nitrogén-oxid hiánya a vérlemezkék aktiválásának kedvez, ennek erdményeként a vérlemezkék összecsomosódnak.
Érfal sérülés esetén elindul a vérrögképződés folyamata. A keletkező vérrög (thrombus) miatt eldugulhatnak az erek (embólia), majd megszűnhet a szervezet bizonos részeinek vérellátása. Ez életveszélyes lehet , ha a vérrög akadályozza a véráramlást a tüdőerkben (tüdőembólia). Amikor a vérrög a szívizmot ellátó (coronaria) erekben akadályozza a véráramlást, kialakulhat a szívinfarktust.
A nitrogén-oxid termelésének növelésével a Pycnogenol jelentősen csökkenti a vérlemezkék aktivitását. A nitrogén-oxid utasítja a szervezetet, hogy mérsékelje a fokozott vérlemezke-aktivitást
Klinikai vizsgálatokban a Pycnogenol dózisfüggően csökkentette a vérlemezkék aktivitását dohányzóknál, akikre jellemző a fokozott vérlemezke-aktivitás. Egyetlen Pycnogenol dózis alkalmazása előtt és utána 2 órával vett vér elemzése a vérlemezke aktivitás dózisfüggő csökkentését allapította meg. A legalacsonyabb Pyconogenol-dózis (25 mg) is szignifikánsan csökkentette a vérlemezkék összetapadásának hajlamát [Püttter és mtsai, 1999].
A klinikai vizsgálatokban a Pycnogenol hatékonysága a vérlemezke aktivitás szabályozásában hasonló volt az Aspirinéhoz [Pütter és mtsai, 1998]. Az Aspirintól eltérően, a Pycnogenol nem növelte a vérzési időt. A Pycnogenol alkalmazását a vérlemezke aktivitás szabályozására szabadalom védi (US 5720956)
A Pycnogenol és a Centella asiatica 95%-kal lassíttották az ateroszklerotikus plakk súlyosbodását, csökkentették az instabil plakkot, és javították az endothel funkciót
A Pycnogenol + Centella asiatica kombináció klinikai vizsgálatokban megelőzte a plakk progresszióját enyhébb atherosclerosisban, és lassította a tünetek fejlődését az atheropsclerosis súlyosabb fázisában.
Olasz egyetemi kutatócsoport két vizsgálatban tanulmányozta a Pycnogenol + Centella asiatica (Gotu kola) hatékonyságát az atherosclerosis két súlyossági stádiumánál.
Az első vizsgálatban az enyhe atheroscleroticus elváltozások nem okoztak tüneteket, nem voltak elzáródott erek (atherosclerosis IV. osztály). A második csoportban a súlyosabb elváltozások az érlumen több, mint 50-60%-át foglalták el. (atherosclerosis V. osztály). A vizsgálat kezdetén mindkét csoport tagjai a szív- és érrendszeri betegségek kezdeti stádiumában voltak. Ez két oknál fogva is fontos: egyrészt, a megelőzés mindig hatékonyabb, mint a kialakult betegség kezelése, másrészt, a legtöbb ember ebbe a (tünetmentes) kategóriába tartozik
Az atheroscleroticus plakk progresszió rizikójának csökkentése a korai stádiumban
Az első vizsgálatban 1363 egészséges ember vett részt (életkoruk 45-60 év volt) , akiben nem fejlődtek ki a szív- és érrendszeri megbetegedések hagyományos rizikótényezői. Az ultrahangos vizsgálatok eredményei alapján a plakkok nem csökkentették a nyaki (femoralis) ér átmérőjet több mint 50%-kal, és egyetlen emberben sem tapasztalták a szív- és érrendszeri betegség jeleit/tüneteit. A résztvevőket hat csoportba osztották (napi dózisok):
Hathavonta ultrahanggal vizsgálták minden résztvevő esetén az érfalstruktúrát, valamint a IV. osztályból (a plakk nem blokkolja a véráramlást) az V. osztályba (a plakk már blokkolja a vérkeringést) progrediáló plakkok számát. A vizsgálat időtartama 30 nónap volt.
A vizsgálat végén a plakk növekedett mindengyik csoportban, amelyikben nem kaptak napi 100 mg Pycnogenolt. A súlyosbodó (IV. osztálíról V. osztályra) plakkok aránya a résztvevők százalékában a következő volt:
– 21,3% a kontrollcsoportban (a legrosszabbul reagáló csoport)
– 16,6% az aszpirin / ticlopidin csoportban
– 8,4% az alacsony dózisú Pycnogenol csoportban
– 5,3% a magasabb dózisú Pycnogenol csoportba
– 4,0% Pycnogenol + aszpirin csoportban
– 1,1% a Pycnogenol + Centella asiatica csoportban (messzemenőleg a legjobban reagáló csoport)
Valóban, a plakk progressziójának kockázat a csoport figyelembe Pycnogenol+ Centella csoportban 95% -kal alacsonyabb volt, mint a kontroll csoportban. Ez nagyságrendileg jobb eredmény, mint amit a standard vérlemezke-összecspzódás-gátló csoportban (aszpirin / ticlopidin), sikerült elérni – az csak mérsékelten jobb volt, mint a kontroll (a legrosszabb választ produkálól) csoportban. (Belcaro és mtsai, 2014)
A plakk progresszió lassítása és a tünetek megelőzése előrehaladott atherosclerosisban
A második vizsgálatban súlyosabb atherosclerosissal rendelkező (V. osztály, amelynél az elzáródás több mint 50%-kal csökkentette legalább egy nyaki (carotis) vagy comb (femoralis) ér átmérőjét) 824 ember vett részt, akik tünetmentesek voltak a vizsgálat kezdetén. A 42 hónapos vizsgálat csoportjainak beostása és dózisa megegyezett az első vizsgálatéval.
Az első vizsgálat erdméyeihez hasonlóan, minden csoportban, amelyben nem adtak napi 100 mg Pycnogenolt, a plakk jelentős mértékben növekedett. A napi 100 mg Pycnogenol csoportjaiban klinikailag nem releváns mértékben nőtt a plakk. A súlyosbodó (a tünetmentes V. osztályból a tünetekkel rendelkező VI.. osztályba) plakkok aránya az emberek százalékában:
• 48% -a kontroll csoportban (a legrosszabb válasz)
• 21% -a az aszpirin / ticlopidin csoportban
• 10% -a Pycnogenol 100 mg csoportban
• 11% Pycnogenol + aszpirin csoportban
• 6,5% a Pycnogenol + Centella asiatica csoportban (a legjobb válasz)
Ebben a vizsgálatban a progresszió azt jelentette, hogy a tünetmentes ember a vizsgálat végén már tünetekkel rendelkezett. Nem minor tünetekről van szó, hanem olyanokról, melyek az agy, vagy a láb vérellátásának jelentős csökkentését tükrözik (pl. zsibbadás, bizsergés, vagy funkció elvesztése az agy azonos oldalán (arteria carotis plakk esetén), vagy a lábfájdalom, lábbőr színelváltozás, vagy zsibbadás (artéria femoralis plakk esetén).
Az eredményk alapján a Pycnogenol + Centella asiatica kombináció a kontroll csoporthoz képest 7,4-szer, a standard vérlemezke-aggregációt-gátló gyógyszer (aszpirin / ticlopidin)csoporthoz képest 3,22-szer csökkentette a szív- és érrendszeri betegség zavaró tüneteinek kialakulásának kockázatát. Ezenkívül, a Pycnogenol + Centella asiatica közel 4-szer csökkentette szív- és érrendszeri szövődmény miatti hospitalizáció (kórházi felvétel) rizikóját a kontroll csoporttal összehasonlítva.
A vizsgálatok jelentősége
A szív- és érrendszeri betegségek (pl. szívinfarktus, agyvérzés, perifériás érbetegségek) továbbra is a vezető oka a halálozásnak világszerte. Az orvostudomány évtizedek óta majdnem kizárólagosan a koleszterin-csökkentéssel foglalkozik, de kiderült, hogy ez a problémának csak egy részét képviseli. Az új kutatások kimutatták, hogy a szív- és érrenszeri események kockázata a legmagasabb az előrehaladott érplakkok esetén, különösen ha vékony sapkával és puha maggal rendelkeznek , amelyek hajlamoask a repedésre (ún. puha, vagy instabil plakkok).
Két természetes anyagról bebizonyították, hogy segít megelőzni az atherosclerosis súlyosbódását. A Pycnogenol képes, lellassítani az atheroscleroticus plakk fejlődését. A Centella asiatica fenntartja a plakk kemény, vastag sapkáját, ezzel megtartja stabilitásukat. A vastag borítású plakk kevésbé hajlamos a repedésre, így megelőzhet potenciálisan fatális cardiovascularis eseményeket.
A Pycnogenol + Centella asiatica kombináció klinikai vizsgálatokban megelőzte a plakk progresszióját enyhébb atherosclerosisban, és lassította a tünetek fejlődését az atherosclerosis súlyosabb fázisában.
A lipid- /vércukorszint csökkentésen túl, a Pycnogenol + Centella asiatica kombináció egy átfogóbb, teljesebb kardiovaszkuláris védelmet biztosít a legtöbb felnőtt részére.